Tőkés László püspök annak a "kétes kiválóságnak" örvend, hogy Románia egyik legtöbbet támadott polgára. Az utóbbi időben az ellenséges külső propagandát belülről jövő támadások egészítik ki. A Szabadság dec. 22-i számában megjelent cikk szerint a "minket képviselők" lesüllyednek a balkáni mocsárba. Ezt Tőkés László magatartásával illusztrálta a cikk szerzője: a püspök hevesen támadta Eckstein-Kovács Péter cikkét, majd a vitát megelőzendően távozott. Tőkés László tisztázta, mi is történt. A pusztaújlaki templom felszentelésére kellett sietnie, ezt a küldöttgyűlésen közölte. Eckstein-Kovács Péter cikkéből mint valótlanságot elutasította azt, hogy a szobor-ügy kapcsán az egész román társadalmat tették volna felelőssé. Ezzel szemben tárgyaltak a román demokratákkal, akik vállalták a Mátyás-szobor miatti tüntetésben való részvételt. A dec. 6-i tüntetés a legnagyobb közösségi megnyilvánulása volt a megalázott romániai magyarságnak. /Tőkés László: Nem hagyhatom szó nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ A jelzett cikkek: Király András: A tyúk és a tojás vitája avagy a december 6-i KOT. = Szabadság, 1992. dec. 22., Eckstein-Kovács Péter: A tüntetés szervezőihez. = Szabadság, 1992. dec. 5.
1995. szeptember 8.
Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1996. március 5.
Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. január 9.
Arad megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ képviselőiből Politikai Egyeztető Tanács alakult a kormánykoalícióban részt vevő politikai alakulatok tevékenységének összehangolására, s e célból 3-3 tagot és 3-3 póttagot jelöltek ki. Az RMDSZ részéről Cziszter Kálmán mérnök, az RMDSZ megyei elnöke, Nagy Sándor jogász és Bölöni György, a képviselői iroda titkára, továbbá Toóth László mérnök, Király András tanár és Murvai László tanár (mint póttagok) kaptak megbízatást a testület munkájában való részvételre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./
1997. június 2.
Jún. 2-án Kolozsváron, az RMDSZ székházában, Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta Orbán Viktort, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökét és Király Andrást, a FIDESZ külügyi titkárát. A megbeszélésen részt vett Székely István ügyvezető alelnök. A találkozóra azt követően került sor, hogy a FIDESZ - MPP küldöttség megbeszéléseket folytatott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kolozsvári szervezetének vezetőségével, Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektussal, valamint Radu Sarbuval, az Állami Vagyonalap igazgatójával. A vendégek tájékoztatták az RMDSZ ügyvezető elnökét a lefolytatott tárgyalásokról. Megállapítást nyert az a tény, hogy a látogatás jó alkalom volt a román ? magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek felmérésére. Továbbá értékelték a két ország küszöbön álló euroatlanti integrációjának jelentőségét. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a FIDESZ - MPP elnökét az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, kiemelve az önkormányzati és a tanügyi törvény módosításának fontosságát, és a koalíció erre vonatkozó álláspontját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./ Jún. 2-án tartott sajtóértekezletén Radu Sarbu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatta be Orbán Viktort. /Népszabadság, jún. 3./ Orbán Viktor beszámolt kolozsvári látogatása eredményeiről. A beszélgetés tárgya volt Románia és Magyarország általános politikai helyezte, szó esett a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választások esélyeiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./
1999. június 23.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöksége június 15-i ülésén elemezte az anyanyelvű oktatás helyzetét, ezen belül a meglévő oktatási hálózat szinten tartási, illetve bővítési lehetőségeit. A megyei szervezet oktatási bizottsága nyolc pontból álló munkatervet dolgozott ki, melyet Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnökét, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Arad megyei elnöke ismertetett. Egyre kevesebb gyermek jár magyar iskolába, fogynak a szakképzett pedagógusok, ezért ötéves időszakra történő felmérést készítenek. Vidéken több helyen ingyenes lakás várja a pedagógusokat, mégsem jönnek. Szorgalmazzák a szülői munkaközösségek megalakítását. /Anyanyelvű oktatásunk munkaterve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
1999. június 30.
Huszonöt kisdiák és kísérő tanáraik érkeztek Aradra, a Vesztőhely melletti kempingbe. Hat napig ez lesz a helyszíne az Aradon először megrendezett történelmi emléktábornak, amelyen két magyarországi és három helybeli csapat vesz részt. A táborozás változatos programot ígér, kezdve a történelmi játékoktól, kirándulásoktól, egészen az élő történelemórákig - ez utóbbiakra a meghívottak dr. Kovách Géza történész, Ujj János és Király András tanár. - Kothencz Erzsébet, a szegedi csapat kísérő tanára megállapította: "Az itt élő magyaroknál sokkal nagyobb a magyarságtudat, mint nálunk. Azt szeretnénk, ha a gyerekek ezt átéreznék. Otthon nem érzik ennek a súlyát, nem tudják, mit jelent megmaradni magyarnak egy idegen országban." /A 13 vértanúra emlékezve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2000. március 21.
Márc. 17-én tartották az Arad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közgyűlését az Arad megyei magyar nyelvű oktatás időszerű kérdése címmel, a Csiky Gergely Iskolacsoport Alma Mater termében. Király András megyei RMPSZ-elnök röviden visszatekintett az elmúlt tíz évre. Jelenleg 30 Arad megyei helységben oktatnak magyarul, 4-5 év múlva azonban a krónikus gyermekhiány miatt tragikusan látványos leépülésre kell számítani. Az elvándorlás okozta vérveszteségeket nem tudták kiheverni, a falvakban égető a pedagógushiány. Az iskolákból hiányzik több mint 30% magyar anyanyelvű gyerek. Ez a szám nagyjából fedi a nem RMDSZ-re szavazó magyarok arányát. Ez jelzi, hogy a magyar népesség egy része elszakad iskolájától, kultúrájától és anyanyelvétől is. Éder Ottó, a Csiky Gergely Iskolaközpont igazgatója ismertette az intézet jövő tanévre vonatkozó beiskolázási lehetőségeit és az eredményeket. /Réhon József: Az aradi RMPSZ évi közgyűlése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2000. július 4.
Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelő hasznos kézikönyvet állított össze: Magyar nyelvű oktatás Arad megyében. Az összeállításban segítették: Csergő Ervin minorita atya, Király András tanár, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Kiss Anna, a megyei tanítók pedagógiai körének vezetője és Fehér József iskolaigazgató. A könyvecskében megtalálhatók a statisztikai adatok az iskolákról, tagozatokról és a diáklétszámról, 358 pedagógus munkahelyéről. /Puskel Péter: Hézagpótló kiadvány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./
2001. március 29.
Márc. 24-én Szovátán tartotta küldöttgyűlését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos szervezete. Külön pontban foglalkoztak az anyanyelvű szórványoktatással. Erről számolt be Király András, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az Apáczai Csere János Alapítvány képviselőivel történt egyeztetés alapján úgy döntötek, hogy Erdélyben 6 szórványközpontot hoznak létre idén. Aradon kívül ilyen oktatási központ fog működni Temes, Hunyad és Szilágy megyékben, illetve Kőváron és Déván a Böjte Csaba atya által vezetett központban. Az Apáczai Csere János Alapítvány Erdély és a Vajdaság számára idén 50 millió forint támogatást ígér e célra. Erdély ebből 30 milliót kapna, ami azt jelenti, régiónként évente 5 millió forintnak megfelelő összeg jutna. A tervekben négy nagy kategória szerepel: intézmények beindítása vagy újraindítása; tanszerekkel, segédeszközökkel történő felszerelése; a szórványoktatást felvállaló pedagógusok külön javadalmazása; illetve a diákok utaztatásának a támogatása. /Fordulat a szórványoktatásban? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2001. május 2.
Ápr. 28-án az Arad megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén Király András 54 éves történelem tanárt választották meg megyei elnöknek. A küldöttgyűlés a továbbiakban megválasztotta a Szabályzat-felügyelő, Ellenőrző és Etikai Bizottságok tagjait, majd kijelölte a 45 tagú Megyei Választmány 23 választott tagját. Az újonnan megválasztott választmány kijelölte, majd a küldöttgyűlés megerősítette a Megyei Elnökséget. /Király András az Arad megyei elnök. = RMDSZ Tájékoztató, máj. 2. - 1960. sz./
2001. november 12.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./
2002. február 6.
Király András Arad megyei RMDSZ-elnök helyben szeretné hasznosítani a protokollumot, amelyet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az SZDP-vel aláírt. A helyi megegyezés érdekében már tartottak egy előzetes tárgyalás az SZDP helyi képviselőivel. Az aradi Szabadság-szobor ügyét rendezni akarják, lehetőleg ebben a választási ciklusban. Az RMDSZ öt helyszínt ajánl, ebből négy a város központjában, a színház közelében van, egy pedig a várban, amennyiben azt átadnák a civil szférának. /Andó András: A színház körül vagy a demilitarizált várban? Öt helyszínt ajánl az RMDSZ a Szabadság-szobor felállítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2002. február 28.
Király András Arad megyei RMDSZ elnök a megyei protokollumról tájékoztatott: eddig kétszer tárgyaltak, az aláírásra márc. 15-e előtt nem kerül sor. Az aradi Szabadság-szoborról szakértői szinten akarnak tárgyalni. /Balta János: Mit hozhat az SZDP—RMDSZ Arad megyei egyezménye? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./
2002. március 19.
Király András, Ilyés Gyula és Lakatos Péter, az RMDSZ Arad, Szatmár és Bihar megyei elnökei február végén nyílt levélben bírálták az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, Tőkés László püspököt, valamint a Református Egyházkerület Igazgatótanácsát, amiért az egyházfő és a vezető testület úgymond nem egyeztet velük, amikor a párt csúcsvezetésének politikáját és helyi korifeusainak magatartását nyilvánosan elmarasztalja. A három területi vezető kifogást emelt az ellen, hogy a református egyház és vezetői elvárásokat fogalmaznak meg az RMDSZ-szel szemben, megalkuvóknak nevezik a szövetségnek a hatalomhoz dörgölőző politikusait, hiányolják a reális népképviseletet, sürgetik a visszatérést az eredeti programhoz, számon kérik a kongresszusi határozatok megvalósítását és általában kárhoztatják az RMDSZ politikai versenypárttá válását. Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./
2002. március 27.
Arad város tanácsának márc. 26-i ülésén Király András RMDSZ-elnök helyi tanácsosi minőségében indítványozta 90 millió lej átutalását a helyi költségvetésből a Szabadság-szobor visszaállítását megelőző tanulmányok elkészítésére. A voksolás előtt felszólalt néhány tanácsos szerint nincs itt az ideje a szobor visszaállításának. Az ellenzők kisebbségben maradtak, a határozattervezetet elfogadták. Király András elmondta: "Jelenleg a szobor elhelyezésére keresünk szóba jöhető variánsokat. A színház és a római katolikus templom előtti parkba nem lehet, mivel oda minden bizonnyal a Szentháromság szoborcsoport kerül. Jó lenne az elesett román katonák emlékműve mellé, azaz majdnem eredeti helyére tenni. Az idősek parkjára is gondolunk. Tartalék megoldásként szerepel a civil szférához átkerülő vár". A tanulmány elkészítése és jóváhagyása után a nagyközönség is elmondhatja véleményét a szobor újrafelállításáról. /(Gujdár): 90 millió lej a Szabadság-szobor visszaállítási tanulmányára. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2002. április 8.
Nem választották újra Éder Ottót az Arad megyei oktatás támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Alma Mater Alapítvány élére az ápr. 6-i közgyűlésen. Az Arad megyei magyar oktatás egyik legfontosabb intézménye az 1991-ben létrehozott Alma Mater Alapítvány. Király András, az RMDSZ megyei elnöke ? aki maga is pedagógus ?kifejtette: Éder nem lehet egyszerre a Csiky Gergely Iskola igazgatója és a jelentős pénztámogatásokat elosztó alapítvány elnöke. A 26/2000. számú kormányrendelet megtiltja, hogy az alapítványi támogatást élvező intézmények vezetői az alapítvány vezetésében is szerepet vállaljanak. Az elmúlt másfél évben az Alma Mater erőfeszítései kétségtelenül a Csiky Gergely Iskola s főként a visszakapott bentlakás felújítására irányultak. Király András szerint fontos, hogy az alapítvány jogszerűen működjék, és szeretnék, ha az RMDSZ-nek nagyobb betekintése lenne az Alma Mater vezetésébe. A közgyűlésen megválasztották a kilenctagú kuratóriumot. Az RMDSZ által javasolt három személy közül csak egynek sikerült bekerülnie a kuratóriumba. A kuratórium által megválasztott új elnök, Pálfi Sándor kijelentette: ?Nem tartom szerencsésnek, ha a politikum beavatkozik a civil szervezetek működésébe.? /Nótáros Lajos: Tisztújítás két menetben. Éder Ottót leváltották, mégsem nyert az aradi RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./
2002. április 15.
Ápr. 14-én telefonon értesítették az RMDSZ Arad megyei vezetőségét, hogy valakik meggyalázták az aradi 13 vértanú vesztőhelyi obeliszkjének északi oldalát. A helyszínen járt Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Bognár Levente önkormányzati alelnök, sírhelygyalázásért a rendőrségen feljelentést kívánnak tenni ismeretlen tettes ellen /Meggyalázták a vesztőhelyi obeliszket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2002. május 24.
Máj. 24-én Éder Ottó, a Csiky Iskolacsoport /Arad/ igazgatója benyújtotta lemondását a tanfelügyelőségnek. Döntése okaiként mandátumának 2002 márciusi lejárását, valamint az RMDSZ Elnökségének máj. 22-i állásfoglalását nevezte meg. Éder nehezményezte, hogy az RMDSZ-elnökség meg sem hívta a sorsát megvitató ülésre. /Az RMDSZ Arad megyei elnöksége állásfoglalása szerint nem támogatja tovább Éder Ottó további igazgatói megbízatását./ Nagy István, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke a döntés ellene szavazott. Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke szerint mindenki elismeri Éder érdemeit, de az iskolában hiányzott a csapatmunka. /Tovább gyűrűzik a Csiky-botrány. Lemondott Éder Ottó igazgató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./
2002. május 28.
Máj. 27-én megtörtént az igazgatóváltás Arad egyetlen magyar középiskolájában, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Éder Ottó igazgató lemondott. A versenyvizsgáig Szakács Ferenc matematikatanárt, az Újzimándi Általános Iskola igazgatóját nevezték ki a Csiky élére, azonban tanév közben nem hagyhatja cserben iskoláját, gyakorlatilag csak június 15. után foglalja el új tisztségét. Szakács Ferenc korábban már volt aligazgató a Csikyben. /(Puskel): Vezetőváltás a Csikyben. Szakács Ferenc a megbízott igazgató. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./ Király András megyei RMDSZ-elnök elmondta: ha Szakács Ferenc úgy dönt, megpályázza a Csiky igazgatói székét, akkor a szövetség elnöksége támogatni fogja. /(Irházi): Az RMDSZ támogatja. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./
2002. június 8.
Jún. 5-én oktatási fórumot rendezett a Nyugati Jelen napilap Aradon. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő hangsúlyozta, hogy nehéz helyzetben van az Arad megyei magyar nyelvű oktatás. A megyében 58 oktatási egységben folyik magyar nyelvű oktatás, kezdve a négygyermekes nagylaki elemi iskolától a 800 fős Csiky Gergely Iskolacsoportig. Létszámban a Csikyt követi a pécskai iskola százegynéhány tanulóval és az aradi huszonegyes iskola. A járható út továbbra is a kis létszámú osztályok, magyar iskolában. A szakszervezetek aláírtak a kormánnyal egy megállapodást, amely szerint a pedagógusok fizetését megemelik, ugyanakkor csökkentik a pedagógus-létszámot. Arad megyében szeptemberig 240 állást kell leépíteni, mert ennyivel kevesebb a béralap. Jelen folyik az osztályok összevonása. Három nagy gond van: az elvándorlás, a vegyes házasságok, végül az, hogy nem magyar iskolába adják a gyermekeket, ez főleg Aradon és Pécskán gyakori. Egyes magyarországi iskolák toborozzák a gyermekeket. Több tanár megpróbálja meggyőzni a gyermeket és szülőt arról, hogy román tagozatról átjöjjenek a magyar tagozatra. – A peremvidéki iskolák előbb-utóbb el fognak tűnni. Matekovits Mária, a Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatója: idén 400 családot látogattak meg, összesen huszonnyolc gyermeket tudnak toborozni. Király András megyei RMDSZ-elnök: Arad megyében kb. 55 ezer magyar nemzetiségű lakos él. Arad Vlaicu negyedének csaknem 4000 magyar lakója van, az iskolában mindössze száz gyermek tanul magyarul. Ugyanabban az iskolában 67 magyar gyermek román tagozatra jár. Murvai Miklós mérnök megjegyezte: Szomorú, hogy tizenkét éve sem az RMDSZ-nek, sem a tanügyi vezetőinknek nincs kidolgozott stratégiája az oktatásra vonatkozóan. Éder Ottó tanár leszögezte: mindent megtett a minőségi oktatás érdekében. Akivel nem volt elégedett, máshová tanácsolta. Megkapta az értékelést, hogy ellenségeskedést szít a tantestületen belül. Az RMDSZ elszabotálta a 3 millió forint értékű tanfelszerelést, személyesen Tokay Györgyöt kérte rá, hogy hagyassa jóvá. Nem tette. Az Alma Mater Alapítványnál puccskísérlet történt. "Én kényelmetlen voltam, mert beleláttam a kártyákba, s ezért le kellett engem váltani" – jelentette ki. Tokay György pontosított: Éder Ottó nem tudta, a papír elkerült Markó Bélához, érdeklődtek a HTMH-nál, azt ígérték, hogy rendben lesz. /Jelen-fórum. Felelősséggel oktatásunk jelenéről, holnapjáról (I.). = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8., II.: jún. 11./
2002. június 10.
Jún. 8-án tartotta az aradi RMDSZ-szervezet közgyűlését, amelyen Király András elnök megtartotta egyéves beszámolóját. A küldöttgyűlés fő témái között volt a Csiky Gergely iskolacsoport igazgatóváltása. A Reform Tömörülés /RT/ tagjai, szimpatizánsai kiálltak Éder Ottó mellett. Király András kijelentette: az RMDSZ jónak látta megvonni a politikai támogatást a Csiky volt igazgatójától, Nagy István művelődési alelnök szerint tulajdonképpen kirúgták Éder Ottót. Az RT támogatók elérték a napirend módosítását, így a küldöttek szavaztak: visszavonja-e az RMDSZ Éder Ottó tevékenységével kapcsolatos állásfoglalását. 53-19 arányban az RT hívei diadalmaskodtak, így várhatóan a napokban korrigálják a volt igazgatóról készített jellemzést. - Egyelőre megvizsgáltatjuk a szabályzat-felügyelő bizottsággal, mennyire jogos ez, nyilatkozta a gyűlést követően Király András elnök. Azonban Éder Ottómak nem sikerült elnyernie az RMDSZ oktatási alelnöki posztját. Ellenjelöltje, Nagy Gizella (a 10-es számú iskola aligazgatója) 17-11 szavazati aránnyal győzte le a Csiky Gergely volt vezetőjét. A küldöttgyűlésen elhangzott egy megdöbbentő kérdés: kit képvisel a megyében az érdekvédelmi szervezet? Az Arad megyében élő mintegy 55 000 magyarból alig 4400 RMDSZ-tag. A megyeszékhelyen 2600, vidéken 1800 személy rendelkezik tagsági könyvvel. Jóval kisebb azoknak a száma, akik eleget is tesznek az ezzel járó kötelezettségeknek: 12 olyan település van, ahol az elmúlt években egyáltalán nem fizettek tagsági díjat. Egyre inkább románok is a magyarok érdekvédelmi szervezete felé húzódnak Aradon. Ez abból is kitűnik, hogy a megye egyike annak a két választási körzetnek, ahol az RMDSZ által szerzett szavazatok száma nem csökkent az 1996., illetve 2000. évi helyhatósági és parlamenti választásokon. Az elnökség nem tartja kizártnak, hogy rövid időn belül román polgárok is igényeljék az RMDSZ-tagságot. Ennek "oka" a szervezet által nemrég beindított önsegélyező pénztár, amely akár 10 millió lejes kölcsönt is kész szolgáltatni az érdekvédelmi szervezet tagjainak. Búza Gábor szociális és jogi alelnök szerint több román nemzetiségű aradi lakos is érdeklődött már az RMDSZ-nél, hogyan juthatna hozzá a pénzkölcsönhöz. /Andó András: Románok pénzért kacsingatnak az RMDSZ felé. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2002. június 12.
Egy éve választották meg Király Andrást az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökének, ebből az alkalomból készült vele az interjú. Létrehozták a helyi elnökök konzultatív tanácsát. Két hónaponként találkoztak az elnökökkel. Céljuk volt a helyi szervezetek megerősödése. Nehéz megmagyarázni, hogy például, Zimándújfalun csak 17 fizető RMDSZ-tag van. Zimándközön 10, Gyorokon 16. Pécskán nincs nyilvántartás; nem szednek tagdíjat. Király András nem tartja a megyei RMDSZ megosztásának azt, hogy a megyében is megalakult a Reform Tömörülés. Az aradi Szabadság-szobor elhelyezési tanulmányára megszerezték a pénzt a városi tanácstól. Rövid időn belül városi tanácsi határozatnak kell születnie arról, hol lesz fölállítva a szobor. A temetők kérdésében is léptek. A temetők új felügyelet alá fognak kerülni, s ezek után látnak hozzá ahhoz, hogy a húsz sírt (régi magyar aradi személyiségek nyughelyét) városi gondnokság alá tudják helyezni. Az utcaneveknél megkérték Ujj János történelemtanárt, hogy minden névről készítsen néhány soros román nyelvű tájékoztatót. Megdöbbentő volt, hogy a közelmúltban kétszer is meggyalázták a 13 vértanú obeliszkjét. Az RMDSZ sajtóközleményének óriási visszhangja lett. Akkor született az a döntés, hogy nappal és este is őrizzék a polgárőrök a szobrot. A Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta a magyarság, az iskola külföldi pénzeket szerzett Éder Ottó vezetése alatt. Most viszont az RMDSZ megvonta az igazgatótól a politikai támogatást. Király erre azzal válaszolt, hogy az iskola vezetésében okvetlenül változtatni kellett. /Andó András: Interjú Király Andrással, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./
2002. július 20.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének Oktatási Bizottsága kidolgozta a megyei anyanyelvű oktatás fejlesztésének a stratégiáját, amelyet júl. 19-én választmányi ülésen megvitattak. A fórumra meghívták a magyar nyelvű iskolák igazgatóit, aligazgatóit, a felekezetek, valamint a civil szervezetek képviselőit. Többen kritizáltál az anyagot, dr. Pálfi Sándor szerint például az oktatásnak nem lehet célja a pedagógus-állások megtartása. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő elismerte, hogy gondok vannak az Arad megyei anyanyelvű oktatásban, főként a szakképzett pedagógusok hiánya, illetve a vidéki önkormányzatok érdektelensége miatt. Király András megyei elnök kijelentette: az anyag nem stratégia, hanem munkaterv. /(Balta): Nem stratégia, munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./
2002. szeptember 4.
Pankotán helyiséggondokkal küszködik a magyar nyelvű oktatás: az óvodai csoport egy magánházban működik, amelynek a tulajdonosa idős, beteg, a rokonság bármikor eladhatja az ingatlant, és utcára kerülhet a magyar óvoda. A magyar nyelvű, összevont elemi egy 5 négyzetméteres tanterembe zsúfolódva működik, mindkét oktatási forma számára létfontosságú lenne egy biztonságosabb helyre költözni. Ilyen helynek tűnt a református templom épületében lévő egykori iskola két terme, amelyeket jelenleg egy testépítő klub havi 25 euróért bérel, ám szeptember 14-én lejár a bérleti szerződés. Király András megyei RMDSZ-elnök, valamint Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő ígéretet tettek: a pankotai magyar óvoda, illetve elemi számára egy évre előre kifizetik az eddig alkalmazott bérleti díjat. Kondor Endre református lelkipásztor erőfeszítése ellenére a presbitérium 5:2 arányban a testépítő klubnak szavazott bizalmat. A helybeli ortodox pap felajánlotta két terem használati jogát. Úgy tűnik, Pankotán az ortodox pap jobban szívén viseli a magyar nyelvű oktatás sorsát, mint a református presbiterek. /(Balta): Pankotán a magyar nyelvű oktatás ellen szavaztak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2002. november 26.
Visszakerül eredeti helyére az aradi Szabadság-emlékmű - adta hírül nov. 25-én a Mediafax hírügynökség, amely Király András nyilatkozata alapján beszámolt a helyi RMDSZ és a polgármesteri hivatal közötti megállapodásról. A restaurálás mintegy 40 ezer dollárba kerül, amit valószínűleg a Művelődési Minisztérium fog biztosítani. /Szalontai Gyula: Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2002. december 17.
Dinyés László budapesti szobrászművész két Kossuth-domborművel is megajándékozta Aradot. Dec. 16-án ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos bronzból készült domborművét az aradi RMDSZ-székházában. Király András megyei RMDSZ-elnök megnyitójában megemlítette, hogy a művésznek ez már a második Kossuth-domborműve, amelyet Aradnak ajándékozott. Az elsőt aradi kiállítása után két másik plakettel együtt adományozta az RMDSZ-nek. Ezt most felajánlják a Csiky Gergely Iskolacsoportnak, az Aradon működő magyar középiskolának. Ő készítette az egyetlen budapesti Kossuth-domborművet is, amelyet nemrég helyeztek el a IX. kerületi Ráday utca egyik saroképületén. Aradon a belvárosi református templom előcsarnokában elhelyezett Kazinczy Lajos-emléktábla bronzdomborművét is ő készítette. /(Puskel): Kossuth-dombormű az aradi RMDSZ-székházban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2002. december 18.
Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2003. január 25.
Az Arad megyei RMDSZ-PSD egyezmény egyik pontja idén is a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz - nyilatkozta Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Azt szeretnék, hogy a monumentális alkotás még az év végéig visszakerülne a Tűzoltó térre. A helyi szintű egyezménynek tartalmaznia kell majd a Csiky Gergely Iskolacsoport épületének felújítását is. /Cs. P.: Idén rendezni kell a Szabadság-szobor helyzetét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./
2003. február 17.
Febr. 17-én a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket ismertették az RMDSZ Arad megyei választmányi ülésén. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő kérte a jelen levő iskolaigazgatókat, március végéig jelezzék, van-e szükség valamilyen területen szakképzett pedagógusra. Király András az RMDSZ megyei elnöke elmondta, a szövetség Arad megyei szervezete két-három éve szorgalmazza lakás biztosítását a vidéki tanerőknek, és több településen - mint ahogy Kisperegen, Simonyifalván is - sikerült eredményeket elérni.Arad megyében idén valamennyi területi szervezetnél tisztújítást tartanak. /Rostás-Péter Emese: Szórványprogram. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./.
